Gyakorló ápoló

tananyagok

A beteg szervezettel foglalkozó tudomány
I. Patológia, morfológiai elváltozások(a már nem működő szervek, szövetek, sejtkenet)
Kórbonctan, makroszkópos elváltozások
Kórszövettan, mikroszkópos elváltozások
cytológia, molekuláris patológia
II. Kórélettan a kóros működéseket kísérletek során vizsgálja a sejtek szövetek, szervek, szervezet működése közben
Elhunytak boncolása→ellenőrzése a gyógyító munkának
Beteg életében →diagnózis
 
 
 
A KÓRTAN TÁRGYA, TUDOMÁNYTERÜLETEI
A beteg szervezettel foglalkozó tudomány
I. Patológia, morfológiai elváltozások(a már nem működő szervek, szövetek, sejtA beteg szervezettel foglalkozó tudomány
I. Patológia, morfológiai elváltozások(a már nem működő szervek, szövetek, sejtkenet)
Kórbonctan, makroszkópos elváltozások
Kórszövettan, mikroszkópos elváltozások
cytológia, molekuláris patológia
II. Kórélettan a kóros működéseket kísérletek során vizsgálja a sejtek szövetek, szervek, szervezet működése közben
Elhunytak boncolása→ellenőrzése a gyógyító munkának
Beteg életében →diagnózis
 
 
kenet)
Kórbonctan, makroszkópos elváltozások
Kórszövettan, mikroszkópos elváltozások
cytológia, molekuláris patológia
II. Kórélettan a kóros működéseket kísérletek során vizsgálja a sejtek szövetek, szervek, szervezet működése közben
Elhunytak boncolása→ellenőrzése a gyógyító munkának
Beteg életében →diagnózis
 
 
 

EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG

WHO(World Health Organization)
Az egészség teljes testi, lelki és szociális jóllét, és nem csupán a betegség és fogyatékosság hiánya.
Az egészség dimenziói:
Biológiai: szervezetünk megfelelő működése
Lelki: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, ill. a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni béke jele
Mentális: tiszta és következetes gondolkodásra való képesség
Szociális:másokkal való kapcsolatok kialakításának képessége
EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG
A betegség a testi – lelki – szellemi egyensúly felborulása, amely akadályozza az embert a mindennapos tevékenysége elvégzésében, és a társadalmi életben való részvételben.
Homeosztázis: tökéletes alkalmazkodás a külvilág  behatásaival szemben.
Állandó térfogat
Állandó ionösszetétel
Állandó kémhatás
Állandó hőmérséklet
Állandó ozmotikus nyomás
 
Kompenzáció, dekompenzáció

BETEGSÉGET ELŐIDÉZŐ TÉNYEZŐK

 
 
KÜLSŐ OKOK
Élő
Élettelen
 
BELSŐ KÓROKI TÉNYEZŐK
Immunológiai reakciók
Genetikai állomány károsodása
Pszichoszociális okok, pszichoszomatikus betegségek
BETEGSÉGET ELŐIDÉZŐ TÉNYEZŐK
külső okok, élő
Élő kóroki tényezők: egy v. többsejtű kórokozók
Kórokozók bejutása: bőr, légutak, tápcsatorna
Fertőzés elleni védekező mechanizmusok
Sérülésmentes bőr- és nyálkahártya felszínek
Légúti nyák, csillók, reflexek
Normálflóra
Gyomorsav
Károsodás: közvetlen v. közvetett úton sejt-és szövetkárosodás, autoimmun betegségek, daganatos betegségek
BETEGSÉGET ELŐIDÉZŐ TÉNYEZŐK
külső okok, élő
Baktériumok, 1-2 µm, gömb, pálcika, spirál, toxinok,
 Vírusok, 20-400 nm, nincs anyagcseréjük, sejt pusztulása, osztódása, lappangó fertőzések kialakulása
Gombák, 1 v, többsejtű, telepes, mérgező vegyületek,felszínes, mélyfertőzések, normál flóra
Protozoonok,20-400µm,  egy részük élősködő, terjesztő állat kell hozzá, toxoplasmosis, malária pneumocystis, cryptosporidiosis
Férgek, többsejtű élősködők, széklet/talaj, szennyezett ételek, kéz, nyers hús
Rovarok, szúnyog, légy, kullancs,
 
BETEGSÉGET ELŐIDÉZŐ TÉNYEZŐK
külső okok, élettelen
 
Környezeti ártalmak, táplálkozással kapcsolatos betegségek
 
Kémiai anyagok, légutakon, tápcsatornán, bőrön,
 
Fizikai tényezők: mechanikai, hő, elektromos-, sugár- ártalmak, 
 
BETEGSÉGET ELŐIDÉZŐ TÉNYEZŐK
külső okok, élettelen
Kémiai hatások
Kémiai anyagok, gyógyszer, vegyszer→sejtkárosodás, módosítás→immunrendszer idegenként ismer fel,
rosszindulatú daganatok
Fizikai hatások
Mechanikai erők, balesetek
Hőhatás, égés, fagyás, hőguta, kihűlés
Elektromos hatás: égés, szívizom fibriláció, légzés, keringés központ károsodása
Sugárzás: mennyiség, behatás függő, UV, égés, bőrrák
Ionizáló:atombomba, reaktor balest, rtg, tartós ártalom, tu, dg, th,
Nyomásváltozások : légnyomás, keszon
Prionok
Oxigénhiány
 
BETEGSÉGET ELŐIDÉZŐ TÉNYEZŐK
belső okok
Immunológiai reakciók
Normális reakció, védelem, elpusztítja a kórokozókat, ellenanyagok, falósejtek, kilökődés
Túlérzékenységi, allergiás reakciók: szervezetbe jutott anyagot felismeri, ellenanyagot termel, hízósejtek felszínén rögzülnek, következő alkalomkor a hízósejtekben tárolt anyagok kiáramlanak
Autoimmun betegségek
Immunhiányos betegségek: immunrendszer működésének részleges v. teljes hiánya, veleszületett, szerzett, betegségek, terhesség, külső kórokok
 
BETEGSÉGET ELŐIDÉZŐ TÉNYEZŐK
belső okok
Genetikai betegségek, genetikai állomány károsodása
Veleszületett
Szerzett, örökítőanyag károsodása(DNS)
Pszichozociális kórokok
Pszichoszomatikus –szomatopszichés betegségek
gyomorfekély, hypertónia, szívinfarktus,
depresszió-csökkent immunválasz
Szociális hatások: anyagi helyzet, elismerés, biztonság
 
BETEGSÉGEK LEFOLYÁSA, JELLEGZETESSÉGEI
HEVENY (akut) 1-2 naptól néhány hétig, heves tünetek
 
FÉLHEVENY (subakut) lassúbb kifejlődés, nem heves tünetek, elhúzódó lefolyás
 
IDÜLT (krónikus) évekre, évtizedekre elhúzódó, lassú lefolyású, tünetei kevésbé szembetűnők, de heveny fellángolások előfordulnak
A BETEGSÉG LEFOLYÁSA
Lappangási szakasz: kórfolyamat elindulásától a tünetek jelentkezéséig, fertőző betegségek, daganatok,
Bevezető szakasz: a betegség általános tünetekkel jelentkezik, védekező mechanizmusok aktiválódása (láz, fvs emelkedés), élettani folyamatok felborulása
Kifejlődési szakasz: betegségre jellemző tünetek
Módosító tényezők: öröklött, szerzett
Élettani: nem, életkor

Szerzett, nem specifikus: védekező mechanizmusok károsodása

A BETEGSÉG KIMENETELE

Gyógyulás, teljes, részleges
Maradandó elváltozások
Komplikáció, újabb betegség társul
Kiújulás (recidíva)
Halál, klinikai, agyhalál
A SZERVEZET REAKCIÓI
adaptációs mechanizmusok
A szervezet alkalmazkodóképessége genetikailag meghatározott anyagcsere-folyamatok teljesítőképességén múlik.
Normális
Kompenzált: kóros körülmények között is működőképes, új egyensúlyi állapot alakul k
Dekompenzált: viszonylagos egyensúly felborulása, sejt, szerv, szervezet nem tud alkalmazkodni
Sejtek alkalmazkodása:
Növekvő igénybevétel-hypertrófia ( osztódásképtelen )
-hyperplázia(osztódásra képes sejtek)
Kedvezőtlen hatások- atrófia-involúció
Metaplázia: hám v. ktsz-et másik típusú hám v. ktsz. Vált fel
 
 
 

A SZERVEZET REAKCIÓI

sejtkárosodás
Ha az ártalom adaptásiós mechanizmusokkal nem ellensúlyozható, sejtkárosodás alakul ki.
Visszafordítható (reverzibilis) sejtkárosodás: 
sejtek, szervek duzzadása (vesékben O2 hiány)
zsíros elfajulás (máj, energiaigényét zsírok lebontásával fedezi), O2 hiány, mérgek
Visszafordíthatatlan (irreverzibilis) sejtkárosodás
Sejthalál: nekrózis, vérzéssel, vérzés nélkül
Programozott sejthalál- öngyilkos sejtek a károsító hatást követően energiaigényes folyamatsort indít el. Normálisan is előfordul
 
A GYULLADÁS 
Akut gyulladás: kórok hatására kialakuló azonnali, nem specifikus, korai válaszreakció.
 A kiváltó októl függetlenül ugyanazt a választ adja a szervezet.(baktérium, vírus-vagy gombafertőzés, köszvényben a húgysavkristályok lerakodása)  
Szerepe: kórokozók elpusztítása, elhalt sejtek eltávolítása, fertőzés továbbterjedésének megakadályozása
Akut gyulladás jellemzői
Rubor, calor, tumor, dolor, functio laesa
Genny: elhalt fvs, elpusztult kórokozó, szövettörmelék
Kimenetele:teljes gyógyulás, izzadmány szervül,sarjszövet, hegszövet, tályog, krónikus gyulladás
A GYULLADÁS 
Idült(krónikus) gyulladás: a károsító tényező, kórokozó vagy el nem bomló idegen anyag tartósan jelen van.
A szövetek károsodása és gyógyulása egymás mellett zajlik.
Immunrendszer is bekapcsolódik, limfociták, makrofágok jelennek meg, specifikus folyamat
Krónikus gyulladás általában az akut gyulladást követi, nem képes felszívódni, a károsító hatás tovább tart, vagy a gyógyulási folyamatokban keletkezik zavar.
Eleve krónikus formában kezdődnek, elbonthatatlan anyagok, autoimmun kórképek
…itis
 

DAGANATOK

Hyperplázia: a kiváltó ok megszűnésével a sejtek osztódása is megszűnik
 
Daganat: a folyamat állandósul, a kiváltó ok megszűnését követően is tovább zajlik, melynek oka a genetikai anyag megváltozása
 
Kialakulásukban szerepet játszó tényezők: kémiai anyagok, fizikai tényezők, radioaktív sugárzás, ultraibolya sugárzás, kórokozók, életkór, nem, öröklődés
DAGANATOK FELOSZTÁSA
JÓINDULATÚ (benignus): 
megőrzi annak a sejtnek, szövetnek a tulajdonságait, amelyből származik
Környezetüktől élesen elhatárolódnak, nem szűri be a környezetet, nem képeznek áttétet
Növekedés: lassú, megállhat, visszafejlődhet
Elhelyezkedésük
Nevezéktan:  adott szövet neve + oma (lipoma, myoma)

DAGANATOK FELOSZTÁSA

ROSSZINDULATÚ(malignus)

Hasonlít a kiinduló szövetre, de attól teljesen eltérhet, 
Környezetüket beszűrik, vérerek, nyirokerek falát áttörik, távoli szervekbe áttéteket képeznek
Növekedésük kiszámíthatatlan
Általános tünet: fogyás, étvágytalanság
Elnevezés: következetlen, limfóma (rosszind. nyirok)
 szövet + carcinoma, rák: laphám, nyálkahártyából kiinduló (méhnyak, gyomor, vastagbélrák)
szövet + sarcoma, kötő-és támasztószövetből kiinduló
Szerzői név: Kaposi-sarcoma, Hodgkin-kór
A DAGANATOK OSZTÁLYOZÁSA
A rák jellemzőinek leírására többféle osztályozási rendszer létezik, de világszerte elterjedt az ún. TNM-rendszer.
A betűk jelentése:
 T jelzi a tumor méretét
a N jelzi, hogy a rák átterjedt-e a környéki nyirokcsomókra
 M jelzi az esetleges távoli áttétek (metasztázisok) jelenlétét
Minden betűhöz egy számot rendelnek, amely a méret és a szétterjedés mértékét jelzi.
A DAGANATOK OSZTÁLYOZÁSA
A TNM-értékeket aztán csoportokba rendezik, amelyek a stádiumoknak felelnek meg. Igen általánosan ezek a következők:
Első stádium: igen kicsi elsődleges tumor, amely még nem kezdett terjedni (helyben lévő - latinul in situ).
Második stádium: a tumor már kissé nagyobb lehet, és átterjedt a környéki nyirokcsomókra, illetve a közelben lévő szervekre vagy szövetekre.
Harmadik stádium: a tumor mérete nagyobb, és már átterjedhetett távolabbi nyirokcsomókra, szervekre vagy szövetekre.
Negyedik stádium: a tumor még nagyobbra nőhet, és átterjedt a szervezet más, távoli területeire.
A DAGANATOK HATÁSAI
Elhelyezkedésük
Hormontermelés
Nyálkahártya felszíni sérülése, vérzés, anémia, fertőződés
Elzáródás: gyomor- bélrendszer, vizeleti rendszer, nemiszervek
Véralvadást befolyásolják
Általános tünetek: fogyás, étvágytalanság, rossz közérzet, húsundor
Székelési habitus megváltozása

KAPOSI-SZARKÓMA

A VÉR ÉS A VÉRKERINGÉS KÓRTANA

 Anémia (vérszegénység):a vörösvértestek száma vagy a bennük található hemoglobin mennyisége a normális érték alá csökken.
 A hemoglobin (oxigénszállító fehérje) feladata az oxigén eljuttatása a tüdőtől a sejtekig. A vérszegénység különböző tünetekben nyilvánulhat meg.
 A leggyakoribb: a vashiányos anémia
 tünetei: enyhe fáradékonyság, belső nyugtalanság, feszültség, sápadtság, száraz bőr, fokozott hajhullás, törékeny körmök, orrnyálkahártya-berepedés. 
 
 

A VÉR ÉS A VÉRKERINGÉS KÓRTANA

Anémiát okozhat:
 erős vérzés miatti hemoglobinvesztés; 
hemoglobinképző elemek (vas, folsav, B12-vitamin) hiánya,
 a vörös csontvelő elégtelen működése, 
 vörösvértestek túlzott mértékű szétesése (hemolítikus anémia)  paraziták (malária, bányaféreg); 
 kémiai anyagok, gyógyszerek mellékhatásaként;
  öröklött betegség is (mediterrán anémia, sarlósejtes vérszegénység)." 
A VÉR ÉS A VÉRKERINGÉS KÓRTANA
A csontvelő rosszindulatú daganatai, leukémiák, fehérvérűség
Heveny: éretlen, nem teljes értékű fvs, a szervezet védelmét nem tudja ellátni, fokozott képzés kiszorítja a csontvelőből a normális vérképzést→csökken a vvt, vérlemezke, fvs szám→anémia, vérzékenység, csökkent védelem a fertőzésekkel szemben
A beteg halálát vérzés (agy, gestrointestinális), súlyos fertőzés, súlyos anémia következményei okozzák
Krónikus: a fvs-ek végigmennek az érési vonalon, hosszú  lefutású, hevenyhez hasonló fellángolások jellemzik  
Vvt, thrombocyták képzése is zavart
 

A NYIROKSZERVEK ROSSZINDULATÚ DAGANATAI

A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseit limfómáknak nevezzük, melyek a nyirokszövet sejtjeinek, a (T és B) limfocitáknak, valamint a histiocitáknak rosszindulatú daganatos burjánzásai.
A limfómák általánosságban két fő csoportra oszthatók: a Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin limfómákra.
Az ún. Hodgkin-limfóma a nyirokrendszer olyan rosszindulatú daganatos burjánzása, melynek megjelenését összefüggésbe hozzák az Epstein-Barr Vírus (EBV) fertőzéssel. Kezelése napjainkban egyre eredményesebb, jelenleg a legsikeresebben kezelhető hematológiai tumoros megbetegedés.
A NYIROKSZERVEK ROSSZINDULATÚ DAGANATAI
A non-Hodgkin limfóma több kórfolyamatot foglal magába, az egyes típusok több szempontból is eltérnek egymástól, így különböznek az érintettek életkorában, a kezelésre adott válaszban, a folyamat agresszivitásában és a betegség várható lefolyásában.
Enyhébb lefolyású: lassan, alattomosan, hosszú idő alatt alakulnak ki, eleinte nem okoznak súlyos tüneteket, de az alkalmazott terápiára csak kevésbé vagy egyáltalán nem reagálnak.
Az agresszív viselkedésű limfómákra - Burkitt-limfóma, anaplasztikus nagy sejtes limfóma, diffúz nagy B-sejtes limfóma - kezelés nélkül korán (néhány hónapon, egy-két éven belül) a beteg halálát okozzák, viszont a kezelés során jól reagálnak az alkalmazott terápiára.

A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA

Vizenyő: szövetközti terekben, testüregekben felszaporodott kóros mennyiségű folyadék
Az ödéma kialakulásának okai:
Az artériás erek nyomásának növekedése
A prekapilláris rezisztenciaerek relaxációja
A posztkapilláris rezisztenciaerek kontrakciója
A vénás nyomás emelkedése
Hypoproteinaemia
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
A vérzések csoportosítása
A vérzések csoportosítása több szempont alapján lehetséges.
  külső: közvetlenül a külvilágba távozik  
belső vérzés:testfolyadék testüregben marad.
 A sérült értípus függvényében 
 artériás (ütőeres), 
vénás (gyűjtőeres) és 
hajszáleres vérzésről. 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
A VÉRVESZTESÉG TÜNETEI
 
 
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
trombózis
Trombózisról akkor beszélünk, ha valahol az érrendszerben vérrög (trombus) képződik. 
Trombózis jele lehet, ha az alsó lábszár látványosan megduzzad, felülete meleg lesz a gyulladás miatt. Színe először kékesre, majd vöröses barnára vált.
A lábszárban fájdalom jelentkezik minden lépésre és ha a lábfejet hátrafeszítjük, a térdhajlatban erős fájdalom jelentkezik.
Hőemelkedés, szapora szívverés előfordulhat a gyulladás kísérőjeleként.
 
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
trombózis
Trombózis kialakulására hajlamosító tényező:
 minden olyan állapot, mely tartós mozdulatlanságot követel, pl. műtetek, súlyos betegség, a terhesség és szülés körüli időszak, többórás repülő- vagy autóút.
A véralvadékonyságot fokozó szerek (fogamzásgatló tabletta, dohányzás),  elhízás, az erek “elzsírosodása”, a szív- es érrendszeri betegségek, bármilyen gyulladás, csonttörés → sérülhet az ér belhártyája, a sérülés helyén a vérlemezkék összetapadhatnak.
A leggyakrabban a lábszár vénáiban alakul ki trombózis, mivel a nehézségi erő miatt innen a legnehezebb felpumpálni a vért.
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
trombózis
 Virchow-triászként ismert: kockázati tényező, ami  trombózis kialakulásához vezethet: 
 a véna belső borításának sérülése;
 a fokozott véralvadási hajlam; 
 a keringés lelassulása.
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
trombózis
trombus
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
trombózis
Trombózis leggyakrabban az alsó végtag mélyvénáiban alakul ki. (A felületes vénákban, visszerekben gyulladáshoz társulva keletkezhet ugyan trombus, de ez szinte soha nem vezet embóliához.) A mélyvénás trombózisból leszakadt vérrög a szíven át a tüdőbe sodródik, és ott elakadva tüdőembóliát okoz.
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
trombózis
Terápia:
A trombus növekedésének megelőzésére  ágynyugalom, 
az ágy lábának kb. 15 cm-es megemelése,
 véralvadásgátló gyógyszerek, a bőr alá adott kis molekulasúlyú heparin, szájon át szedett warfarin
feloldására szolgáló szerek (trombolitikumok)
Szűrő a véna káva inferiorba, az alsó testfélből juttatja vissza a vért a szívbe. A filter csapdába ejti az embólusokat, megelőzve ezzel azt, hogy elérjék a tüdőt.
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
tüdőembólia
 
A tüdőembólia tünetei:
Hirtelen jelentkező éles, heves mellkasi fájdalom, légszomj, véres köpet. 
Súlyoság: az embolus, illetve az elzárt ér nagyságától függ. Lehet apró, szinte észrevétlen, de nagyobb embolus esetén életveszélyes állapot is kialakulhat.
Fontos: megelőzés. Mélyvénás trombózis legkisebb gyanúját észleljük (az egyik lábszár duzzadt, feszes, fájdalmas),vegyük nagyon komolyan a szigorú fekvést! 
A járás elősegíti a vérrög leszakadását, vagyis az embólia kialakulását.
 
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
embólia
Az embólia keletkezésének másik  forrása - maga a szív. Ha a szív bal pitvara valamilyen okból kitágul, és renyhén vagy egyáltalán nem húzódik össze (pitvarremegés), akkor falán trombózis keletkezhet. Az innen leszakadt vérrög a nagyvérkörben akad el, így jön létre például az agyembólia.
Megelőzés a legfontosabb: a pitvarremegésben szenvedő betegnek rendszeresen alvadásgátló gyógyszert kell szednie.
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
infarktus
Infarktus:  artériás vérellátás csökkenése miatt bekövetkező szöveti sejtelhalást, nekrózis,bármelyik szervben létrejöhet. 
Fajtái 
fehér: szív, vese, lép általában artériás elzáródás miatt szenvednek infarktust,  fehéres színt vesznek fel.
vörös : A kettős vérellátással rendelkező szervekben gyakori a másodlagos vérzés,  tüdőben, vékonybélben jellemző a vörös infarktus.
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
infarktus
A leggyakoribb infarktusok 
Szívinfarktus vagy myocardiális infarktus
A cerebrovascularis infarktus
Perifériás artériás elzáródás következtében kialakuló gangrena, mely amputációhoz vezethet
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
infarktus
Szívinfarktus akkor következik be, ha a szív oxigénigénye jelentősen meghaladja a koszorúerek oxigénkínálatát, hatására a szívizom általában egy területen elhal. 
Alacsony oxigénkínálat oka: koszorúerek ateroszklerotikus (érelmeszesedéses) beszűkülése. 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
infarktus
A szívinfarktus okai lényegében megegyeznek az érelmeszesedés okaival, illetve rizikófaktoraival.  Dohányzás,
Magas vérnyomás,
Zsíros étrend,
Vérzsír-eltérések (alacsony "jótékony" HDL-koleszterin, magas "ártó" LDL-koleszterin szintek ),
Cukorbetegség,
Nőknél ösztrogénhiány (változókor, petefészkek elvesztése)
Stresszes életvitel,
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
infarktus
Genetikai hajlam, ha a családban korábban már előfordult 
Elhízás,
Mozgásszegény életmód,
Horkolás miatti éjszakai légzéskimaradás,
Hirtelen szokatlanul nagy fizikai igénybevétel. Ezért tipikus a téli hólapátolás idején
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
infarktus
Jellemző tünete: szegycsont (sternum) mögötti fájdalom,  intenzitása rendkívül változatos. A kisujj irányába sugárzó, bénító erejű fájdalomtól a teljes tünetmentességig. 
A "néma infarktus" főként idősekben és cukorbetegeknél fordul elő. 
A fájdalom kisugározhat: karokba, vállba, állkapocsba, fogakba, hátba, hasba. 
 A fájdalom 20 pernél is tovább tart, és nitroglicerinre - a koszorúér-görccsel (angina pectoris) ellentétben - nem, vagy csak alig enyhül. 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
infarktus
A fájdalom olykor görcsös, vagy erős nyomásszerű. 
Társuló tünetek lehetnek: légszomj, köhögés, szédülés, eszméletvesztés, hányinger, hányás, erős izzadás, félelem, szorongás
A beteg sorsa attól függ, hogy:
1.mekkora szívizomterületet ért az elhalás.
2. okoz-e a szívizom-elhalás életveszélyes ritmuszavart? Ritmuszavarokat az ingerképző, ingerületvezető rendszer károsodása és a rendellenes helyen kialakuló ingerképző gócok működése okozhat.
 
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
shock
 
 
Perifériás keringési elégtelenség, melyet a keringő vérmennyiség és a befogadó érpálya térfogata közti relatív vagy abszolút aránytalanság okoz.
 
A sokk egy klinikopatológiai tünetegyüttes, mely leginkább a létfontosságú szervek hypoperfúziójával, gyenge, szapora pulzussal, alacsony vérnyomással jellemezhető. 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
A sokk formái
hypovolémiás sokk: vérzés, plazmavesztés (például hányás) és folyadékvesztés (izzadás, csökkent bevitel) 
kardiogén sokk: károsodott szívfunkciók miatt kialakuló szisztémás pangás okozza
neurogén sokk: gerincvelői érzéstelenítés, sérülés esetén szisztémás vasodilatatio jön létre
szeptikus-toxikus sokk: bakteriális fertőzések során felszabduló toxinok miatt
anafilaxiás sokk: I. típusú immunreakció miatt
endokrin sokk: hypo- és hyperglikémia, hyperthyroidosis
 
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
shock
 
A sokk stádiumai :
kompenzált: a szervezet reflex folyamati lépnek működésbe, a kritikus fontosságú szervek vérellátása megoldott, a folyamat még visszafordítható szöveti károsodás nélkül.
dekompenzált: szöveti destrukció figyelhető meg, a fontos szervek ellátása is zavart szenved, ha vissza is fordítható, már csak maradandó károsodással.
irreverzibilis: a beteg kritikus állapotba kerül, rövid idő alatt bekövetkezik a halál; a szeptikus és kardiogén sokkot elszenvedettek 75%-a eljut ebbe a stádiumba.
 
 
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
Az erek betegségei, érelmeszesedés
 
 
Az artériák (verőerek) oxigént és tápanyagokat szállítanak a sejtekhez, szövetekhez. Az egészséges artériák hajlékonyak, rugalmasak és erősek.
 Az érbelhártya sima, így a vér áramlása akadálytalan. Idővel azonban, a verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik, és merevvé válik. Az érelmeszesedés legjellemzőbb formája az atherosclerosis.
Az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok akadályozzák a szervek vérellátását.  
 
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
Az erek betegségei, érelmeszesedés
 
Az érelmeszesedés tünetei attól függnek, hogy melyik artériát szűkíti be az atheroma, illetve a meszes plakk. 
Leggyakoribb megjelenési formák      
  Érszűkület   
A koszorúerek szklerotikus beszűkülése szívér-görcsöt (angina pectoris), szívinfarktust és a szívizmok lassú de folyamatos pusztulását eredményező cardiosclerosist  okoz, melynek során a szívizmok helyét fokozatosan kötőszövet veszi át.
 Tünetei a ritmuszavarok és a fokozódó szívelégtelenség. 
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
Az erek betegségei, érelmeszesedés
 
Az agyi erek meszesedése értelmi leépülést, 
 agylágyulást okoz, mely maradandó bénulást hagyhat maga után. Máskor az agy állományának elhalását közvetlenül trombózis, embólia, roncsoló agyvérzés okozza
A végtagok artériáinak elmeszesedése végtagelhalást eredményezhet.
 Az alsó végtag esetében járásra fokozódó, megállásra enyhülő fájdalom (claudication intermittens) formájában mutatkozik meg 
 később az alsó végtag részben vagy egészben elhalhat (gangréna), ha a sérült eret időben nem operálják meg
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
Az erek betegségei, érelmeszesedés
 
Diagnózis
1.A vérnyomásmérés egyszerű módszerével akkor valószínűsíthető érelmeszesedés, ha a végtagokban különbözik a vérnyomás.
2.Elektrokardiográfiás vizsgálattal súlyosabb esetben fizikai terhelés nélkül, enyhébb esetben fizikai terhelésre koszorúér-szűkület jelei mutatkoznak.
3.Egyszerű röntgenvizsgálattal is láthatóvá válnak az erek a bennük felhalmozódó kalcium miatt.
4.Kontrasztanyagos röntgenvizsgálatok (angiográfiák)  Más radiológiai vizsgálat (CT, MRI) inkább már a szervkárosodások megítélésében játszanak szerepet.
 
 
 
 
 
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
Az erek betegségei, érelmeszesedés
 
5.Ultrahangos ("Doppler") áramlásméréskor a sebességmérő radar elvén működő áramlásmérő eszközökkel az érszűkületek jól detektálhatók. 
6.További lehetőséget kínálnak a laboratóriumi vizsgálatok: érelmeszesedés gyanúja esetén fontos megmérni a vér homocisztein-szintjét és a vérzsír-értékeket. A vizeletvizsgálat inkább a hajlamosító vesebetegségek kizárását célozza.
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
Az erek betegségei, érelmeszesedés
Kezelés     
  Beültetett érszakasz    
Mivel az érelmeszesedést legtöbbször már a szervkárosodás periódusában ismerik fel, a kezelés célja is a célszerv működésének rendezése (infarktus, agylágyulás, stb. gyógyítása).
Az erek meszes belhártyáját érsebészeti műtéttel lehet eltávolítani, ha az ér elég nagy. 
Kisebb erek esetében a szűkült szakaszt érprotézisekkel cserélik ki
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
Az erek betegségei, érelmeszesedés
Természetesen bármilyen műtéti beavatkozást történik is, nem szabad megfeledkezni azokról az életmódbeli szabályokról és gyógyszerekről, amelyek az érelmeszesedés progressziójának lassítására alkalmasak, és amelyeket a megelőzésnél részletezünk. 
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
Az erek betegségei, érelmeszesedés
. A koszorúér-elzáródások kezelésében központ helyet foglal el a "coronaria by-pass" műtét. Ilyenkor a beteg lábszárából vett saját érrel kerülik meg az elzáródott szakaszokat.
Olykor speciális eszköz segítségével (pl. felfújható ballonnal rendelkező érkatéterrel) a szűkült ér mechanikus tágítása is elegendő lehet. A beavatkozás az értágító műtét. A koszorúér tágítására alkalmas módszer a PTC, a perkután transzlumináris koronária-plasztika. Máskor az elzáródás megelőzésére apró csövet ("stent") ültetnek a szűkült szakaszba.
 
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
Az erek betegségei, érelmeszesedés
Megelőzés
A betegség progressziója többféle módon is lassítható, bár a folyamat nem gyógyítható. 
 koleszterinszegény táplálkozás
 magas az LDL-koleszterin szint,  gondozás, gyógyszer
 testsúly
Sport rendszeresen.
 dohányzás, drogok kerülése
•Az esetleges hajlamosító alapbetegségek gondozása  (pl. cukorbaj)
A VÉRKERINGÉS ÁLTALÁNOS ZAVARA
Az erek betegségei, érelmeszesedés
 a stresszes életforma kerülése
a vérnyomás karbantartása
Hasznos tudnivalók
Az atherosclerosisban az érelzáródás folyamata lassan zajlik, de már korai stádiumban is vannak figyelemfelhívó jelei: hideg lábak, lassan gyógyuló apró sebek, fekélyek, zsibbadás. 
 Műtétre várva fontos: kerülni a vérhiányban szenvedő végtag sérüléseit, kényelmes, puha lábbeli használata 
 
SZÍVELÉGTELENSÉG
A szívelégtelenség kialakulhat többek között: 
•Szívinfarktus utáni állapotban
idült koszorúér-szűkületben (70%) 
•Súlyos szívbillentyű betegségben (10%) 
•Szívizombetegségben (10%) 
•Magasvérnyomás betegség szövődményeként 
•Egyes anyagcsere-betegségekben
(cukorbetegség, pajzsmirigy-túlműködés) 
•Túlzott alkoholfogyasztás következtében 
 
 
 
 
 
SZÍVELÉGTELENSÉG
Hogyan ismerhető fel a szívelégtelenség?
- Fáradtságérzet, a terhelhetőség csökkenése
- Légszomjérzés megterheléskor vagy lefekvéskor
- Étvágytalanság, puffadás, has megdagadása
- Gyakori köhécselés, köpetürítés
- Lábak, bokák, lábszárak megduzzadása, mely az ujjbenyomatot megtartja
 
SZÍVELÉGTELENSÉG
NYHA beosztás
 A New York Heart Association által készített, az egész világon használatos beosztás a betegeket  kategorizálja,  fizikai aktivitásuk  korlátozottsága szerint.
I.stádium: panaszmentesség, normális fizikai terhelhetőség,
II.stádium: nehéz fizikai terhelésnél jelentkező nehézlégzés,
 III.stádium: már könnyű fizikai terhelésnél is fellépő nehézlégzés,
 IV.stádium: nyugalomban is előforduló nehézlégzés. 
 
A LÉGZŐRENDSZER KÓRTANA
A FELSŐ LÉGUTAK FERTŐZÉSEI
 
Orr- garat-gége- melléküregek, légúti rendszer anatómiai és funkcionális egységet
AKUT: meghűlés, nátha→szezonalitás
kórok: vírus, baktérium, allergia, irritáló anyagok, felülfertőzés
Vírusfertőzés talaján - vagy attól függetlenül – baktériumok is (Staphylococcus aureus, Haemophilus influenzae) gyakran okozhatnak torokgyulladást. A mandulákon törmelékes, összefüggő, viszonylag könnyen letörölhető lepedék képződik .
 
 
 
 
 
 
A LÉGZŐRENDSZER KÓRTANA
A FELSŐ LÉGUTAK FERTŐZÉSEI
A tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis) kórokozója: az A-csoportú Streptococcus pyogenes.
A fertőzés során a régió nyiroktüszői elgennyednek. A kórokozó termelhet ún. pyrogen (erythrogen) toxint, ami a toxinnal szembeni immunitással nem rendelkező emberben testszerte kiütést okozhat (skarlát, vörheny, scarlatina). 
A baktérium termékei szenzibilizálhatják a szervezetet, újabb fertőzés ún. Streptococcus-utóbetegségekhez („második betegség”: reumás láz, akut veseszövet-gyulladás) vezethet.
 
A LÉGZŐRENDSZER KÓRTANA
A FELSŐ LÉGUTAK FERTŐZÉSEI
A gégén belüli anatómiai viszonyok szűkebbek, a nyálkahártya laza, vizenyőképződésre hajlamos, és ezért gyulladás következtében a keresztmetszet még jobban beszűkülhet, amely nehezített légzést eredményez (csecsemők kisgyermekek) 
A gégefedő akut gyulladása (epiglottitis) még ma is a legveszélyesebb akut kórképek közé tartozik.  Kórokozó: B típusú Haemophilus influenzae,  Staphylococcus aureus és az A csoportú Streptococcus. 
     Hib = Haemophilus influenzae B típusa elleni oltás  
     köszönhetően, az esetek száma csökkent.
 
 
 
 
A LÉGZŐRENDSZER KÓRTANA
A FELSŐ LÉGUTAK FERTŐZÉSEI
A tünetek: jellegzetesek, hevenyen bontakoznak ki.   A beteg lázas elesett, csendes, szürkésen sápadt. Arckifejezése aggódó, nyála csorog, fejét kissé felszegi, ülő helyzetben megtámasztja magát. Ha még tud beszélni, hangja gombócos. Jellemző a belégzés nehezítettsége, a fulladás, továbbá a belégzéskor hallható sípoló hang, - a stridor.
A gyermek megtekintésének és a kórelőzménynek (hirtelen kezdet, láz) fel kell vetnie az elsőként észlelő orvosban az epiglottitis gyanúját, és a beteget vizsgálódás, valamint időveszteség nélkül, ülő testhelyzetben kórházba kell szállítani. 
A LÉGZŐRENDSZER KÓRTANA
A FELSŐ LÉGUTAK FERTŐZÉSEI
Minden provokatív beavatkozás hatására  a cseresznyepiros, duzzadt gégefedő beékelődhet, heveny légúti elzáródás jön létre.
TH: szabad légutak biztosítása,
antibiotikum adásából 
intenzív ellátásból 
 
 
 
A LÉGZŐRENDSZER KÓRTANA
A FELSŐ LÉGUTAK FERTŐZÉSEI
laryngitis subglottica:
A felső légúti szűkülettel, ugató köhögéssel járó „krupp szindróma”, amelyet a hangrés alatti nyálkahártya vizenyője jellemez. Gyakrabban fordul elő, mint az epiglottitis, és kórjóslata lényegesebben kedvezőbb
Tünet: néhány napos nátha, a láz, rekedtség, belégzési nehezítettség, sípolás, „ugató” köhögés. Fertőzés hiányában a beteg láztalan, a fulladás leginkább éjszaka jelentkezik, és jellemző a családi halmozódás.
TH: párásítás, folyadékpótlás, láz csillapítás, párásított oxigén, nyálkahártya-duzzanatot csökkentő epinefrin inhalációja, gyulladáscsökkentő kortikoszteroid kezelés, kizárólag bakteriális fertőzés esetén antibiotikum terápia.
 
 
 
A LÉGZŐRENDSZER KÓRTANA
A FELSŐ LÉGUTAK FERTŐZÉSEI
A krónikus orrdugulás leggyakoribb okozói: légúti allergiák, orrpolip,  felső-légúti gyulladások 
Orrsövény ferdülés (deviatio septum nasi): orrüreget lényegesen szűkítő ferdülések akadályozzák az orrlégzést, amely a rossz közérzeten, horkoláson kívül esetleg arcüreggyulladásra, légúti fertőzésekre is hajlamosíthat
A LÉGZŐRENDSZER KÓRTANA
A FELSŐ LÉGUTAK DAGANATAI
A fej-nyak daganatai: szájüregi és gégedaganatok 
Kockázati tényezők: 
dohányzás (szájüregi és gégerákos betegek 75-80 százaléka dohányos.
 alkoholfogyasztás (egyidejűleg dohányosok és alkoholisták 6-15-ször gyakoribb a szájüregi rákok előfordulása, mint azoknál, akik "csupán" az egyik káros szenvedély rabjai).
 szájnyálkahártya rossz szájhigiénia,  nem megfelelően illeszkedő protézis miatti irritációja 
Azbeszt- vagy nikkelpor 
 Epstein-Barr vírus: orrgarat daganatra hajlamosítanak.
 
 
 
 
A LÉGZŐRENDSZER KÓRTANA
A FELSŐ LÉGUTAK DAGANATAI
Tünetek: 
fej-nyak területének daganatai sokszor jól láthatóak,  érezhetőek, a beteg is felismerheti őket, légutak és a tápcsatorna kezdeti szakaszait érintve légzési és táplálkozási nehézségekhez vezethetnek, fokozatosan kialakuló nehézlég, nyelési fájdalom, félrenyelés, nyálkahártyán megjelenő duzzanat, fehéres folt, fekély, kellemetlen szájszag, a nyelv mozgásának korlátozottsága, fülbe sugárzó nyelési fájdalom, tartós rekedtség, fájdalmatlan nyaki csomó
TH: műtét, gége kiírtása, sugár th,
 
Az oldalt szerkeszti

      Priska Márta